A csecsoki teremtésmítosz

Kedves olvasóink! Jelen cikkünkkel a lehe- tetlent próbáljuk véghezvinni, mivel a címben szereplő mű teljes egészében sajnos nem maradt fenn a zajos történelem folyamán (történelem zaja folyamán?). Apróbb rész- leteit tudtuk csak összeszedni a világ négy sarkából, különböző, mára kihalt nyelveken, úgymint a sumér, a babér valamint a facér. Így azok fordítása is megnehezítette a dolgunkat (nem beszélve a civilizáció hajnalán rejtelmes körülmények között eltűnt igormányokról, akik mindenre ugyanazt a "gark" hangsort hasz- nálták, lettlégyen szó a tűzről vagy a dia- lektikus materializmusról, s jelentéskülönb- séget csak az orrlyuk tágulása határozott meg, ami írott szövegben nem jelentkezik külön. Cikkünk csak a teremtéstörténettel foglalkozik, a földek, vizek, egek benépe- sítésével bezárólag. Szerencsére a kiváló Fajtalan Bertalan professzor ismét segítsé- günkre sietett, mint a téma kevés bea- vatottainak egyik pótolhatatlan hazai szak- tekintélye. Most pedig egy rövid összefog- laló következzék Fajtalan professzor közremű- ködésével: -Professzor úr! Mit tudhatunk a csecsokik né- péről? -Nos, a csecsoki egy mára szinte teljesen kihalt, amúgy szinte ismeretlen indián nép- csoport. Első Népként, eredetük a múlt homá- lyába vész. Bizonyos azonban, hogy valamivel Ábrahám Ősatya előtt másztak le a Világfáról, hogy annak tövében boldoguljanak Manicsecs (minden csecsoki atyja) kedve szerint, ahol is megteremtették az emberi civilizáció alapjait építkezésestül, növénytermesztésestül, társa- dalmi osztályokba való tagolódostásostul, majd elegánsan kitáncoltak a történelemből. Egészen az Első És Utolsó Csecsoki-Pálinkid Háborúig, ami mindkét nép számára kedve- zőtlenül végződött (erről egy későbbi szá- munkban fogjuk maradéktalanul informálni az érdeklődő tömegeket, a szerk.). -Hol éltek a csecsoki indiánok? -Első táborhelyük maradványait a Hiding Mountains, Lard nevű fennsíkján találták, az indiánokra jellemző tipis, közös tábortüzes, mobil barlangos (a művészi hajlamok és kultikus szertartások végett nélkülözhetetlen kellék!), könnyen lebontható s felállítható sátorváros képében. A Nagy Háború után sa- játos módon, Cseronimo (következő cikkünk) átkelt az óceántengeren, hogy népét új őshazában próbálja felpofoz... feléleszteni. Az élesztés napjainkban is folyik, immáron az ötvenedik generáció próbálkozik teljes titok- ban. Az egyetlen épen maradt csecsoki síremlék -Tud-e még valami érdekes adalékkal szol- gálni professzor úr? -Tudnék. (fél perc csend. A szerk.) -Ööööö.... hallhatnánk? -Nomármost először is Teremtésmítoszuk teljesen egyedi, bár más népek arcátlanul ellopták az alapelvet, melyet megint más népek elloptak a másnépektől. Másodsorban a csecsoki hősöket különböző nemzetek egy kis átfazonírozással, előszeretettel tüntetik fel sajátjukként. De ez egy másik cikket meg- érdemlő elemzés, véleményem szerint. -Lássuk hát.

"Kezdetben vala az Nagy Semmi. Manicsecs (minden csecsoki atyja), aznap is lebegett és imígyen szóla vala: -Ez jól vagyon. Mármint az lebegés. Nem az Nagy Semmi. Csak kicsit unalmas lészen. Tán tenni kén' valamely dolgokat. Ez az: Valamit! Az vagyon már nem semmi! Valaminő édességet. Avagy sokkal inkább sósat? Na de hol kezdém? És először, hogy lásson: megteremté az nap- palt és az éjnek az ő szakát. S mivel pont estve lett, így lefeküdött vala. Másnap, hogy le tudjon ülni, mivel már uná az folytonos lebegést, elválasztotta vala az egeket az földtől. Majdan sétálgatott vala és az Ő lába csupa piszok lett. Imígyen szóla vala: -'Csába! Hogy nézek ki. Csinálok ilyen fo- lyékony izét, amiben le tudom mosni magamról az sok mocsokokat. Erről szó sem volt az istenképzőben! És megteremté az egek és az föld vizeit, majd benépesítette vala azokat mindenféle jószá- gokkal meg növényekkel az Ő bölcsességében. Majdan Önnön magába fordulva számolgat vala: -'Szonygyahogy: fény első nap, föld kettő, ez a nedves izé három, a zöld meg azok a mozgó micsodák négy. Hogy is tanultuk? Majd midőn Manicsecs (minden csecsoki atyja) kicsit összvezavarodá vala, az ötödik napon gyorsan megteremté az lábnyomot, az pat- kómágnest, és megteremté mindezeken felül az első csecsokit, Á-t. Ekkor lepihent vala. Á sétálgatott vala, nézte az ő két szemeivel az teremtményeket, és megpróbála vala szóba elegyedni vélük, de ez nem sikeredett neki." -Eddig tart az egyik még felhasználható fóliáns. Professzor úrnak van valami hozzáfűzni valója? -Láthatjuk, hogy a csecsoki teremtés való- színűleg öt, esetleg hat nap alatt mehetett végbe. Innen eredhet a csecsokik furcsa idő mérése, valamint számrendszere, mivel náluk az 5.63-as számrendszer volt használatos, amit - valljuk be - igen nehéz használni. Érthető, hogy a csecsokik nem is igen erőltették a dolgot. Nyolcnál tovább egy élő csecsoki sem tudott soha elszá- molni (a halottakról egy külön fejezetben, egyperces néma gyásszal emlékezünk meg, a szerk.). Mikor az idő múlását (pontosabban a jövőidőt) próbálták érzé- keltetni, a csecsokik furcsán fejezték ki magukat. Például holnap: "nem ma, de nem sokkal később", holnapután: "nem ma, de kicsit később" és végül jövőre: "ma, csak majd egyszer". De kanyarodjunk vissza a témához. "Majdan nemnagyon sokára rátalála Manicsecs- re (minden csecsoki atyjára) és imígyen szóla hozzá vala: -Ööö, hello. Tök jó, hogy megteremtettél. Köszi vala. Tök jó, hogy van lábnyomom is, de megmondanád, hogy mit kezdjek vala e pat- kómágnessel? -Ööö, hello teremtmény. Nemtom. Huzogassá' vala vele vasakat. -Inkább egy nőt szeretnék" -Itt ismét megszakad a történet? -És a szívünk. -Professzor úr, ha ismét segítségünkre sietne... -Természetesen. A nő teremtése végbe is ment. Á patkómágneséből és egy szuvas fogából (vagy egy marék zsíros hajából, a források nem egyértelműek, lásd igor- mányok). Manicsecs (minden csecsoki atyja) megteremtette Á-nak a nőt, É-t. És É-nek adta ajándékba az öltözködés tudományát. "És szaporodának vala és népesítették vala az földeket. És élének békességben vala egy- mással és az földek és az vizek és az egek élőlényeivel vala."